Hogyan fúrnak több km mélyre az olajért?

Ott, ahol olaj után kutatnak, fúrótornyokat látunk. Egy-egy ilyen torony tulajdonképpen nem egyéb, mint acélrudakból, elemekből összeállított hatalmas állvány, amire a súlyos acélfúrót felfüggesztik.

 Ilyen módon tartják függőlegesen a fúrót meg a hozzáerősített acélcsöveket. A fúrócső hossza óráról órára, napról napra nő. Ezt azonban látni nem lehet, hiszen újabb cső szálat csak akkor erősítenek a rudazat felső végére, amikor alul egy csőszál eltűnt a föld alatt. A fúrószár legnagyobb hossza ma már közel jár a tízezer méterhez! A fúrás igen pontos munkát követel! Ott nem szabad selejtet csinálni, mert az több millió forintos kárt jelent. A geológusok, a földtan tudósai állapítják meg, hogy hol érdemes fúrni, hol lehet olaj. Felállítják a fúrótornyot. A toronyba felhúzzák az acélcsövet, a végébe erősítik a fúrót, majd leengedik. A talajon lesz a fúróasztal, a közepén lyuk. Oda engedik bele csiga segítségével a súlyos acélcsövet, végén a fúrófejjel. Akkor egy tárcsába beleszorítják a csövet, és szíj áttétellel forgatni kezdik a tárcsát, a tárcsával a csövet, a csővel a fúrófejet. A csövet mind lejjebb és lejjebb engedik, és hogy a kifúrt föld, később kőtörmelék ne akadályozza a továbbhaladást, a fúró meg ne szoruljon, a furatot csővel bélelik ki, s a csövön át iszapolt vizet nyomnak a fúrófejhez. Az jobban csúszik, a víz pedig a fúrócső és a béléscső között feljön, és magával hozza a törmeléket. Ha az első cső vége a lyuk pereméhez közeledik, a következőt hozzácsavarozzák az elsőhöz. Időközben eltompul a fúrófej, ilyenkor ki kell emelni az egész rudazatot. Egyszerre azonban nem lehet (olyan hosszú és olyan nehéz), szét kell megint csavarozni, majd az új fejjel ismét össze kell erősíteni. Mindezt fúvó szélben, szakadó esőben, perzselő 94 napon, dermesztő hidegben. És mindig pontosan, mert a rudazatnak nem szabad munka közben szétcsavarodnia, eltörnie. A geológusok persze állandóan kőzetmintákat vesznek, és figyelik, mikor érkezik el a fúró az óhajtott réteghez, amely át van itatva olajjal, vízzel, gázzal. Amikor már közvetlenül megközelítik, robbantással nyitják meg az olaj útját. Előzőleg azonban még sok a tennivaló. Végig, a földszinttől egészen a kút talpáig, egyetlen összefüggő acélcsőnek kell vezetnie. És hogy szilárdan álljon, vizes cementet nyomnak a béléscső és a furat fala közé. Akkor aztán áll, mint a parancsolat. Ezek után még egy csövet bocsátanak le, amely vékonyabb a béléscsőnél: az úgynevezett termelőcsövet, mely felül zárószerkezettel szabályozható. Ezen fog felszökni az olaj. A szabályozástól függ, hogy mennyi olaj jön fel. Az olaj nem mindig tör fel, néha szivattyúval emelik ki a kútból.